Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
ePálya > Tanulás > Képzettségek > Korábbi OKJ (2006-ig) szerinti szakképesítések

Korábbi OKJ (2006-ig) szerinti szakképesítések

Kishajó- és csónaképítő
Vissza
Megnevezés Kishajó- és csónaképítő
OKJ-azonosító 33526208
A képzettséggel betölthető foglalkozás(ok) Játék-, bazáráru-, sportszerkészítő, -javító
A képzési lehetőségek
Középiskolai képzések az országban
A hasonló foglalkozások
A képzési jegyzékben szereplő adatok
Szakképesítések köre több munkakör betöltésére jogosító (A)
Szakmacsoport Faipar
A képzési jegyzékbe kerülés éve 2001
Kizárólag iskolarendszerű képzés igen
Évfolyamok száma 2
Elmélet aránya 40%
Gyakorlat aránya 60%
Felelős minisztérium OM
A képzésről rendelkező jogszabály
2/2002 (I.18.) OM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI.6.) IKM rendelet módosításáról

Kishajó- és csónaképítő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 33 5262 08
2. A szakképesítés megnevezése: Kishajó- és csónaképítő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR
száma
FEOR megnevezése
7349
Egyéb faipari foglalkozások
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kishajó- és csónaképítő szakmunkás feladata a kishajók és csónakok építése, fenntartása: hagyományos fahajó-építési technikával, modern fahajó-építési rétegelt technikával, műanyag hajó egyedi és sorozatgyártási technikával. Nyílászárók, szerelvények, veretek, rudazatok, valamint az álló és mozgó kötélzet felszerelése, kishajó és csónak javítása, karbantartása, felújítása.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító
száma
megnevezése
33 5241 01
Hajóépítő
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények.
1. feladatcsoport
Hagyományos fahajó építése
A kishajó- és csónaképítő a hagyományos fahajó építése során alkalmazza a faipari alapműveleteket, a hagyományos fahajóépítésben használatos szerkezeti és kialakítási eljárásokat, felhasználja a kishajó- és csónaképítési dokumentációkat, felhasználja az építés segédeszközeit, szerszámait, sablonjait, munkavégzés közben betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi szabályokat. Ennek során:
- A hajó fő méreteinek és az építési dokumentációk előírásainak megfelelően elkészíti és felállítja az építési sablonokat.
- A gerincrajz alapján elkészíti a gerincet, orrtőkét, fartőkét és kialakítja a sablonokba az illeszkedő felületeket, majd elhelyezi az előírt méretek alapján a gerincet, orrtőkét, fartőkét.
- Alkalmazza az ellenőrzés módszereit, a vonalhelyességet, görbületeket és szimmetriát az áramlástani ismeretei figyelembevételével, műszaki tervek előírásai alapján, hajlékony ellenőrző léc és sablonok felhasználásával.
- A palánkolási terv felhasználásával elkészíti a palánkokat, és a vízzárás szempontjainak figyelembevételével elvégzi az illesztéseket, majd a palánkokat rögzíti a bordákhoz, sablonokhoz.
- A felületek egyenletes kialakítása érdekében összegyalulja a palánkokat, és kialakítja az egymáshoz kapcsolódó felületek éleit, felületeit.
- Az építőformáról, építőágyról a hajótestre átjelöli a vízvonal pontjait és a hajó szimmetria tengelyét a későbbi beépítések helyének pontos meghatározásához.
- A hajó továbbépítéséhez, a beépítés és a fedélzet kialakításához a hajótestet úszáshelyzetbe fordítja. A fordításhoz fordítókeretet, nagyobb hajónál darut, kisebb hajónál kézi fordítást alkalmaz, ügyelve a hajó szilárdságára. Az emelésnél, fordításnál betartja a biztonságtechnikai előírásokat. A fordításhoz előre kialakítja az építőállványt (tartóbakot), amely a hajó úszáshelyzetét biztosítja.
- A hajó dokumentációja, szerkezeti rajzok alkalmazásával az elkészített bordákat a megfelelő helyre szereli, beépíti. A felállításnál ügyel a bordák helyére és a rögzítés szilárdságára, a kéziszerszámok biztonságos használatára.
- Az elkészített borítóanyagot a burkolási terv szerint felszereli a technológiai utasítások betartásával.
- A hajó építési, gyártási technológiájának, a hajó alkalmazási területének, alapanyagainak megfelelő felületkezelő eljárást kiválasztva elvégzi a belső és külső felületkezelést.
- Kiválasztja a dokumentáció alapján a hajó méreteinek és használati területének megfelelő kialakítású evezőlapátot. A megfelelő alapanyagok felhasználásával, a pontos forma kialakításával elkészíti az evezőlapátot.
- A szerkezeti rajzok felhasználásával árboc, bum ragasztási rétegtervet készít, megfelelő alapanyag, ragasztóanyag kiválasztásával, szerkezeti szabályok betartásával elkészíti az árbocot és bumot.
2. feladatcsoport
Rétegelt technikával modern fahajó építése
A modern fahajó építésénél hajóépítő faanyagok felhasználásával a hagyományos szerkezeteket (gerinc, tükör, orrtőke, borda, palánk) rétegelve, ragasztással, meghatározott maximális keresztmetszetek figyelembevételével készíti el. A készítés során különböző gépi rögzítési technológiákat (tűzőgép, vákuumtechnika, szorítórendszerek stb.) alkalmaz, ügyel a technológiák biztonságtechnikai előírásaira. Ennek során:
- Az építőformát az alkalmazott gyártásnak megfelelően lécezetten vagy tömör szerkezettel a hajó felmérési méreteinek figyelembevételével alakítja ki, a formánál mérettartó, egyenletes szálszerkezetű és nedvességtartalmú anyagot alkalmaz. A méretváltozás csökkentése érdekében a felületeket kezeli.
- Gerinc, orrtőke, fartükör készítése során az alkatrészrajzok felhasználása, elkészítése után a fődarabokról sablonokat alakít ki, vagy az építőformát használja fel az alkatrész megragasztására. Az alkatrészeket összeépíti és begyalulja a hajótest felületével.
- A hajó palástfelületének, méreteinek, a héjvastagságnak és a görbületeknek megfelelően kiválasztja a megfelelő vastagságú és méretű furnér alapanyagot, gyártástól függően felszabja és illeszti a furnércsíkokat, tűzőgéppel rögzíti és felszereli a vákuumragasztás részeit. Elvégzi a felületek szorítását, a ragasztási műveleteket a biztonsági előírások figyelembevételével.
- A megszáradt héjszerkezet felületét, a ragasztási hibát, felületi egyenetlenségek hibáit a következő réteg felragasztása előtt kijavítja, lecsiszolja. A műveletet a hajóforma és szabályos felületek ellenőrzése mellett végzi.
- A héjszerkezet elkészítése után a héjszerkezetbe átjelöli a főbb mérethelyeket: metszetek, vízvonal, középvonal helyét. Ezek a pontok később nem jelölhetőek a tényleges helyre.
- Bejelöli a hajótest fedélzetvonalát, a pontos levágás érdekében vezetőlécet szerel a felületre, majd elvágja a héjat a bejelölt helyen.
- Az építőformával együtt kézzel, daruval felemeli a hajótestet, átfordítja, és az előre elkészített formájú tartóba helyezi az úszási vízvonalnak megfelelő helyzetbe.
- Az építési rajz szerint előkészíti a bordákat, az építőformáról átjelölt méretek szerint beszabja és beragasztja a megfelelő helyre. Beépítésnél ügyel, betartja az előírt méreteket. A beépítésnél a bordától függően a hajóba illeszti a bordát (fenékborda, hosszmerevítő), a fedélzetnél, kajütnél a bordákat a hajó méreteinek, fedélzet, kajüt formájának megfelelően állítja, építi be.
- A fedélzet és felépítmény kialakítását a héjszerkezethez hasonlóan rétegelve végzi el, vagy kisebb hajlású felületekre megfelelő rétegelt lemezt alkalmaz.
- A felületkezeléshez a rétegelésnél használt ragasztóanyagnak megfelelő szintetikus alapanyagú felületkezelést alkalmaz. A felületkezelésnél a felület teljes vízlezárása a követelmény, ezért a felületkezelést több rétegben végzi el. Az első rétegeknél kézi eljárást, végül szóró eljárást használ.
3. feladatcsoport
Egyedi gyártású műanyag hajó/ősminta építése
A műanyaghajó-gyártásban a nem sorozatra szánt hajótestek megépítése és a sorozatgyártáshoz szükséges őrminta elkészítése az egyedi hajógyártás technológiájával készül. A hajótest kialakítását hordozó réteg, forma elkészítésével végzi, ahol különböző anyagokat (fa, műanyag, hab, lemez) használ fel. A műanyag hajó gyártásánál előírt technológiai feltételeket, munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat kell betartania. A műanyaghajó-gyártásnál mérgező anyagokkal kell dolgoznia, ezért fokozott előírású technikai feltételeket és egészségvédelmi feltételeket kell biztosítania. A műanyaghajó-gyártás tűzveszélyes, a tűzvédelmi előírásokat fokozottan be kell tartania. Ennek során:
- A hajó formájától, a felhasználásra kerülő anyagoktól függően elkészíti az építőbordák felállításához szükséges állványszerkezetet, a hajó fő méreteinek megfelelően. A kialakításnál ügyel a munkavégzés optimális feltételeire és a balesetvédelmi előírásokra. Ennek megfelelően a kisebb hajónál a hajóépítő formát megfelelő magasságban helyezi el, nagy hajónál a munka biztonságos végzése érdekében állványszerkezetet alakít ki.
- A hajó méretének megfelelő építőbordát az építőállvány megfelelő helyére beállítja és rögzíti, ügyelve a méretekre és a szimmetriatengelyre, az állítási konstrukciós vonalra. Az állításnál a borda és vonaltervben feljelölt tengelyek és azonosító vonalak helyét az építőágyon és az építőbordákon azonosan helyezi el.
- Az építőbordák által alkotott forma felületét, görbületeit és a keresztmetszeti szimmetriát hajlékony egyenletes léccel és féloldalas görbületi sablonokkal ellenőrzi.
- Az egyedi gyártású hajótest héjszerkezetét a hajóépítés feltételeinek megfelelő anyagokból, az ősminta héjszerkezetének kialakítását kizárólag a formakialakítás szempontjainak megfelelően készíti el.
- A héjszerkezet hajótestre előírt laminálási tervnek megfelelően, illetve az ősminta szilárd felületének kialakítása szerint végzi el a laminálást. A héjszerkezet felületét a gyártási felületeknek megfelelő vegyszerálló, vízálló, csiszolható, polírozható, a hajótest felületének, az ősminta felületének megfelelő anyagból alakítja ki.
- A hajótest kialakításától, beépítésétől függően elkészíti a válaszfalakat, fedélzetet, berendezéseket, majd illeszti és összeépíti az elemeket. Az összeépítésnél betartja a szilárdsági előírásokat, és ragasztással, szükség szerint erősítő laminálással rögzíti az elemeket. Betartja az építési előírásokat és a vonatkozó szabványokat.
4. feladatcsoport
A műanyag hajó gyártósablon építésének előkészítése
A műanyag hajók sorozatgyártásához kialakított ősmintáról (esetleg hajótestről) a gyártásra alkalmas gyártószerszámot a hajó méretének megfelelően tartószerkezettel, forgatószerkezettel, a szerszám formatartását és mozgathatóságát figyelembe véve alakítja ki. Ennek során:
- A formalevétel műveletének elkezdése előtt leellenőrzi a felület minőségét, eltávolítja a szennyeződéseket, kijavítja a hibákat, és fényes felületet alakít ki.
- Az ősminta és gyártósablon felülete között választóréteget alkalmaz, amely megakadályozza a két felület összeragadását. Erre a célra folyékony és kenhető (szórható és feldörzsölhető) formaleválasztót hord fel az ősminta felületére, ügyelve az egyenletes választóréteg kialakítására. A biztonság érdekében több rétegben viszi fel a formaleválasztót.
- Az előkészített gélanyagot kézi vagy gépi eljárással egyenletesen az ősminta felületére felviszi, majd a száradási idő betartásával elvégzi a héjszerkezet rétegelését a rétegterv szerint.
- A gyártószerszám deformálódásának megakadályozása érdekében, illetve a mozgatásához szükséges keret és lábszerkezet rögzítéséhez merevítő vázat épít a gyártószerszámra.
- A formailag rögzített és a mozgatásra elkészített gyártósablont nagynyomású levegő, víz, ék felhasználásával leveszi az ősminta felületéről.
- Az élek levágása és lecsiszolása után a gyártószerszámot felületkezeléssel védi.
- Összeszereli a gyártószerszám forgatószerkezetét, és felszereli a mozgató kerekeket.
5. feladatcsoport
Sorozatgyártású műanyag hajó építése
A műanyag hajók nagyobb darabszámú sorozatgyártásánál a gyártószerszámot minden alkatrész (hajótest, fedélzet, beépítési alkatrész) elkészítése előtt, illetve a hajótest kivétele után ellenőrizni kell.
A műveleteket: formaleválasztást, a gélezést, a rétegelést és a termék kivételt szakszerűen kell elvégezni, hogy a szerszám alkalmas legyen a sorozatgyártásra. A sorozatgyártással készülő műanyag hajónál a gyártási tervnek megfelelő műveleteket minden hajónál, alkatrésznél a 4. feladatcsoportban leírtak szerint kell elvégezni, azzal a különbséggel, hogy az egymás után elkészített alkatrészeket az előírt összeépítési módon ragasztani és laminálni kell.
6. feladatcsoport
Kishajóra nyílászárók, szerelvények, veretek felszerelése
A kész hajótestre a nyílászárókat, szerelvényeket, vereteket a hajó kialakításától függően a hajótest összeépítése előtt, illetve összeépítése után építi, szereli be.
Ennek során:
- A nyílászárók, szerelvények, veretek tartóelemeit belaminálja, ragasztja, illetve szereli a vízzárási, a szilárdsági előírások alapján.
- A fedélzeti szerelvények tartó vereteit kifúrja, szigeteli és csavarokkal rögzíti.
- Berajzolja a nyílászárók helyét, kivágja a felületeket, kialakítja a szerkezeti illesztéseket, majd lezárja és felületkezeli a felületeket. A nyílászáró beszerelése előtt ellenőrzi a vízzárást, majd megfelelő szigetelőanyagot használva felszereli a nyílászárókat.
- Leszabja a dörzsprofilt, a furatok kifúrása után szigeteli és rögzíti a tartócsavarokkal.
- A tőkesúly felszereléséhez előkészíti az illeszkedő felületeket, kifúrja a furatokat, a furatok szigetelése után a felületek közé ragasztóanyagot, illetve szigetelőanyagot helyez, majd a tőkesúly nagyságától függően daruval, emelőszerkezettel helyére teszi a tőkesúlyt, és meghúzza a csavarokat az előírt nyomatékkal. A tőkesúly kiöntésénél az előírt mennyiségű töltősúlyt behelyezi. A kitöltött tőkesúlyt felülről vízmentesen lezárja, a töltőanyagot rögzíti.
- A hajókormány szárától, elhelyezésétől függően a hajó tengelyvonalába, illetve az előírt helyre és állásszögbe építi be a hajókormányt. A beépítésnél ügyel a vízzárásra, a szilárdsági előírásokra és a szakszerűségre.
7. feladatcsoport
A kishajó belső berendezéseinek beépítése
A hajótest beépítésénél a hajó beépítési tervét, annak méreteit és az építési előírásokat tartja be. Ennek során:
- A beépítés előtt a hajót úszási helyzetbe (vízvonalba) állítja. A hajót az elmozdulás ellen rögzíti.
- A hajó beépítését a fő válaszfallal kezdi. A válaszfal kiszabásához használja a hajótest bordarajzát, metszetrajzát és a beépítés helyéről készült sablont.
- A válaszfalak és berendezések falainak szabását a berendezési rajzról, metszetekről és sablonokról készíti el.
- A fő- és válaszfalak, berendezések falainak beépítésénél betartja az építési előírásokat, méreteket, a függőleges, vízszintes, párhuzamos irányokat.
- A hajóban a járófelületeket a fenékmerevítőkre, fenéktartókra általában vízszintesen, a maximális belmagasság érdekében készíti el.
- A beépítéshez a berendezések tárgyaihoz ajtókat, fiókokat, polcokat megfelelő méretekre és formára készíti el, ügyelve a méretek betartására és a felületi minőségre, valamint az ergonómiai előírásokra.
- A berendezések beépítése közben és után mindenkor a felületeket az előírások szerint kezeli, az egészségvédelmi előírások betartásával, különös tekintettel a zárt tér szellőzésére.
- A víz-, gáz- és villanyszereléshez az építés során előre kialakított csövekbe, furatokba az építési előírások betartásával beépíti, kifúrja a vezetéshez, szereléshez szükséges részeket. Beszereli a vezetékeket, majd összekapcsolja a különböző szerelvényeket. A hajó átadása előtt kipróbálja a berendezések működését, és befejezi a szerelési műveleteket.
A szerelési munkák elvégzése előtt és után a belső felületeket burkolja különböző hang-, hőszigetelő és dekorációs anyagokkal.
8. feladatcsoport
A kishajó rudazat, valamint az álló és mozgó kötélzet felszerelése
A kész hajótestre az árbocrajz, fedélzeti szerelvényrajz felhasználásával elvégzi a rudazat és kötélzet felszerelését. Ennek során:
- Az árbocot és bumot méretre vágja, illetve elkészítteti, majd felszereli az árboc, bum vereteit. A veretek felszerelését a rajzok alapján végzi, ügyelve a veretek helyére, terhelési igénybevételére és előírásaira.
- A köteleket a terhelésnek megfelelően választja ki, leméri, levágja, majd befűzi a megfelelő helyére. A kötelek működési megkülönböztetését a kötélszínekkel, feliratokkal és az elhelyezéssel segíti elő. A mozgó kötélzet méretét a terheléstől függően és a kötélfogó csiga méretének megfelelően választja ki.
- Az álló kötélzetet a nagy terhelésnek megfelelően választja ki. A kötél méretét a hajó súlyának figyelembevételével a rögzítéstől függően a biztonsági túlméretezéssel határozza meg.
- Az orrvitorla könnyebb szerelése érdekében betekerő rendszert alkalmaz. Kiválasztásánál a vitorlafelület nagysága, az első él hossza és terhelése a meghatározó.
- Az árboc, fedélzet megfelelő pontjára az előírások betartása mellett felszereli a különböző színű fényeket és a műszerek jeladóit.
9. feladatcsoport
A kishajó javítási, -karbantartási, -felújítási munkák végzése
A kishajó karbantartása, felújítása felelősségteljes, szakszerű, pontos munkát követel. A karbantartási, felújítási munkák a sérülések javításából, az éves karbantartásokból állnak a hajók műszaki állapotának a fenntartására és a műszaki vizsgák követelményeinek teljesítésére. Ennek során:
- A javítási munkák megkezdése előtt felméri az elvégzendő munkákat, és a javítások költségeiről árajánlatot készít.
- Az árajánlat elfogadása után javítási szerződést köt a megrendelővel.
- A munkák elvégzéséhez sorrendet állít fel a technikai feltételek, az elvégzendő műveletek, az anyagok biztosítása figyelembevételével.
- A munkák elkészítése után a hajót, a javítási munkákat átadja a megrendelőnek. Az átadás során részletesen ellenőrzi a megrendelt munkát, és elkészíti a javítási munka számláját.
10. feladatcsoport
Gazdasági, vállalkozási teendők elvégzése
A kishajó- és csónaképítők alkalmazottként és vállalkozóként végzik munkájukat. Vállalkozóként a mindenkori gazdasági-pénzügyi szabályoknak megfelelően vezeti a vállalkozását, a számítógép programjainak felhasználásával. Ennek során:
- Beszerzi és alkalmazza a vállalkozás működéséhez szükséges jogszabályokat.
- A gazdasági tevékenységét az előírásoknak megfelelő nyilvántartások vezetésével végzi.
- Az ügyfelekkel szemben a társadalmi kommunikáció szabályait alkalmazza.
- A működéséhez szükséges adminisztrációt, a könyveléshez szükséges adatok gyűjtését, az anyagmegrendeléseket, számlákat, banki átutalásokat, társadalombiztosítási, adóügyi, vámügyi feladatokat elvégzi.
- Az árajánlatban leírja a munkafeladatot anyag- és munkadíjköltséggel, az alkalmazott anyagok felsorolásával, a minőségi követelményekkel, a tervezett szállítási és átadási határidőkkel. A szerződésben az árajánlatra hivatkozva a pontos munka, ár és határidő mellett meghatározza a fizetési feltételeket, az átadás körülményeit és a szerződés jogi szabályozóit. A szerződésekben ügyel a törvények betartására és a szerződésben előírtak betartására, betarthatóságára.
- A szerződés teljesítése után a hajó átadásáról jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti az átadás körülményeit, hiányosságokat, elvégzésük határidejét, a hajó műszaki állapotát, használhatóságát, jellemzőit.
11. feladatcsoport
Munka- és környezetvédelmi, tűzvédelmi feladatok végzése
A hajók építése munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi feladatok maradéktalan betartása mellett végezhető. Ennek során:
- A munkavédelem területén a saját és munkatársai egészsége érdekében ismeri az alapfogalmakat, a veszélyforrásokat, a munkavégzés személyi, tárgyi feltételeit, a szabályok betartásának szükségességét. Alkalmazza a balesetvédelmi eszközöket, betartja a balesetvédelmi szabályokat. Munkájával elősegíti a munkahelyi balesetek elleni védekezést. Balesetek bekövetkezése esetén elsősegélyt nyújt a sérülteknek, intézkedik a balesetet okozó körülmények megszüntetésére.
- A munkája során keletkező szennyezést csökkenti, a környezetre ártalmas munkákat, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezeli, illetve végzi. Munkájával nem rombolja a környezetét. Betartja a környezetvédelmi előírásokat.
- Munkája során a tűzveszélyes anyagok alkalmazásakor betartja a tűzvédelmi előírásokat, karbantartja a tűzvédelmi felszereléseket, tűz esetén szakszerűen elkezdi az oltást, illetve a legrövidebb időn belül értesíti a tűzoltóságot, gondoskodik az élet- és vagyonmentésről.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
- Iskolai végzettség: 10. évfolyam elvégzése (a*)
- Az a tanuló, aki sikeresen elsajátította a két év anyagát, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak követelményeit teljesítette, szakmai vizsgára jelentkezhet.
- A jelöltnek önálló vizsgaremeket kell készítenie, amelyet a gyakorlati vizsgán kell befejeznie. A vizsgaremek lehet a szakmai követelményben felsorolt feladatok közül egy termék, melyet a jelölt választ és a vizsgabizottság hagy jóvá. A vizsgaremekkel együtt el kell készíteni a termék teljes műszaki dokumentációját (műszaki rajz, technológiai utasítás, anyagnorma stb.), valamint az előkalkulációs tervét a kivitelre kiválasztott megoldások írásbeli indoklásával együtt, melyet a vizsga előtt 15 nappal kell benyújtania. E nélkül a jelölt nem kezdheti meg a vizsgát.
2. A szakmai vizsga részei
- Írásbeli vizsga.
- Gyakorlati vizsga.
- Szóbeli vizsga.
a) Az írásbeli vizsga:
Komplex feladatsor, mely felöleli a következő tantárgyakat:
- szakmai ismeret,
- anyag- és gyártásismeret,
- szakrajz,
- munka- és környezetvédelem,
- szakmai számítás.
A vizsga időtartama 3 óra (180 perc).
b) A gyakorlati vizsga tantárgyai:
- vizsgaremek készítése a műszaki dokumentációjával együtt,
- vizsgamunka.
A gyakorlati vizsga időtartama: 5 óra (300 perc).
c) A szóbeli vizsga tantárgyai:
- szakmai ismeret,
- anyag- és gyártásismeret,
- munka- és környezetvédelem.
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy tételt kell megválaszolni.
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot tudásáról. A tételek központilag kerülnek kiadásra.
A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az írásbeli vizsga tartalma
A szakma alapvető követelményeinek megfelelő, meghatározott feladat végzéséhez szükséges műveletek technológiai sorrendje, melynek tartalmaznia kell a művelet (műveletek) elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, szerszámokat, a feladat készítésében előforduló anyag vagy segédanyag mennyiségére vonatkozó szakrajzot, szakrajz részletet, és az ehhez kapcsolódó szakmai számítást.
Az előzőekből kitűnik, hogy a vizsgakérdéseknek, a vizsgafeladatoknak komplex összefüggő kérdéseket kell tartalmazni.
b) A gyakorlati vizsga tartalma
A gyakorlati vizsgán a feladat a szakma lényeges részét tartalmazó munkafeladat elvégzése legyen, melyen lemérhető a kishajó- és csónaképítő szakmában elért tudásszint.
A vizsgaremek lehet a szakmai követelményben felsorolt termék egyike. A vizsgaremekkel együtt el kell készíteni a teljes műszaki dokumentációt, valamint az árajánlatot.
A vizsgamunka az előkészített vizsgaremek befejező műveleteinek elvégzése a bizottság előtt.
c) A szóbeli vizsga tartalma
Kishajó- és csónaképítő szakmai ismeret tantárgy
- Faipari alapismeretek.
- Műanyagipari alapismeretek.
- Fémipari alapismeretek.
- Hajók kialakítása, fejlődése, történeti áttekintése, hajótípusok.
- Hajótest jellemzői, dinamikai meghatározásai.
- Hajóépítés eszközei, szerszámai, sablonjai.
- Hagyományos fahajó építése.
- Rétegelt technikával modern fahajó építése.
- Egyedi gyártású műanyag hajó építése.
- Sorozatgyártású műanyag hajó építése.
- Nyílászárók, szerelvények, veretek felszerelése a hajóra.
- A hajó belső berendezéseinek beépítése.
- Rudazat, álló és mozgó kötélzet felszerelése.
- A hajók technikai felszerelése (víz-, gáz-, elektromos, tartóveretek, szerelvények).
- A kishajó javítási, karbantartási, felújítási munkái.
- Kishajó- és csónaképítő gazdasági, vállalkozási, munkajogi teendők.
Kishajó- és csónaképítő anyag- és gyártásismeret tantárgy
- A fa szerkezeti és vegyi felépítése.
- A fa mechanikai, fizikai tulajdonságai.
- Fafajok jellemzése.
- Műanyag hajóépítő anyagok: gyanták, erősítőszálak, telítő anyagok, hígító anyagok.
- Ragasztóanyagok (fa, műanyag, gumi).
- Felületkezelő anyagok (fa, műanyag, fém).
- Segédanyagok (szigetelőanyagok, tömítőanyagok, burkolóanyagok).
- Fémipari anyagok tulajdonságai (acél, öntöttvas, alumínium, réz).
- Kötőelemek (csavarok, szegecsek, forrasztóanyagok, hegesztési anyagok).
- Kötelek (acél, textil, szintetikus).
- Egyéb anyagok (elektromos vezetékek, csővezetékek, vitorlák).
Munka- és környezetvédelem tantárgy
- Kishajó- és csónaképítő szakmára, munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások.
- Kishajó- és csónaképítő szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban.
- A baleseteknél és tűzeseteknél alkalmazandó intézkedések, az elsősegélynyújtás szabályai és azok végrehajtása.
- A tűz megelőzésére vonatkozó intézkedések és a tűzoltás szabályai.
- A mérgező anyagok, gyúlékony anyagok tárolása, kezelése.
- Az elektromos áram élettani hatása, az áramütés elleni védekezés szabályai, intézkedések az elektromos áram által okozott baleseteknél.
- A kishajó- és csónaképítő szakmára, munkahelyre vonatkozó környezeti szennyeződések, a környezetszennyezést csökkentő eljárások, módszerek.
- A kishajó- és csónaképítő szakmában használatos emelő, vontató eszközök, gépek munkavédelmi szabályai.
Mindhárom vizsgatantárgy 25-30 tételt tartalmaz.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
a) Felmentést kaphat egyes elméleti vizsgatárgyak alól a jelölt, ha javítóvizsgát tesz, és a korábbi vizsgaeredményét törzslapkivonattal igazolni tudja.
b) Mentesül a szakmai vizsga letétele alól az a jelölt, aki országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményszintet eléri.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése
- A szakmai írásbeli vizsgarész érdemjegyét az alábbiak szerint kell megállapítani:
A komplex írásbeli feladat valamennyi szakmai tárgyból tartalmaz feladatot, a központi tételhez kiadott útmutató szerint együtt kell értékelni, és az elért összes pontszám alapján kell az egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjegyet megállapítani.
- A szakmai szóbeli vizsga érdemjegyét az alábbiak szerint kell megállapítani:
A vizsgázó teljesítményét tantárgyanként - a jelenlévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül - külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel értékelik, és az egyes tantárgyak érdemjegyét a számtani átlaguk adja.
A tantárgyak érdemjegyeinek számtani átlaga adja a szóbeli vizsgarész érdemjegyét. Tört átlag esetén a szakmai ismeret vizsgatárgy osztályzata felé kell kerekíteni.
Sikertelen a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó bármelyik szóbeli vizsgatárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyeinek számtani átlaga adja a szakmai elméleti vizsgarész érdemjegyét. Tört átlag esetén az írásbeli vizsgarész osztályzata felé kell kerekíteni.
Eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli vizsgára vagy a szóbeli vizsga tantárgyainak bármelyikére elégtelen érdemjegyet kapott.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A vizsgázó teljesítményét vizsgarészenként - a jelenlévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül - külön-külön (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel értékelik, és az egyes vizsgarészek érdemjegyét a számtani átlaguk adja. Tört átlag esetén a vizsgamunka vizsgatárgy osztályzata felé kell kerekíteni.
Eredménytelennek kell értékelni a gyakorlati vizsgát, ha a gyakorlati vizsga tantárgyai közül valamelyik érdemjegye elégtelen.
c) A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette.
A szakmai elméleti és/vagy gyakorlati vizsgarész eredménytelensége esetén az eredménytelen vizsgarész tantárgyából a jelölt a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.
* * *


Vissza