Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
ePálya > Tanulás > Képzettségek > Korábbi OKJ (2006-ig) szerinti szakképesítések

Korábbi OKJ (2006-ig) szerinti szakképesítések

Vadászpuskaműves
Vissza
Megnevezés Vadászpuskaműves
OKJ-azonosító 34523701
A képzettséggel betölthető foglalkozás(ok) Egyéb vas- és fémipari foglalkozások
A képzési lehetőségek
Középiskolai képzések az országban
A hasonló foglalkozások
A képzési jegyzékben szereplő adatok
Szakképesítések köre általában egy munkakör betöltésére jogosító (C)
Szakmacsoport Gépészet
A képzési jegyzékbe kerülés éve 1993
Kizárólag iskolarendszerű képzés nem
Óraszám 1000
Elmélet aránya 50%
Gyakorlat aránya 50%
Felelős minisztérium FVM
A képzésről rendelkező jogszabály
7/2002. (I. 17.) FVM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

VADÁSZPUSKAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI
az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
09 2 7490 03 90 05
2. A szakképesítés megnevezése:
Vadászpuskaműves
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- szakmunkás képesítés az alábbi szakmák valamelyikében:
lakatos, szerszámkészítő, forgácsoló, kovács, mechanikai műszerész, vagy ipari szakközépiskolai végzettség, vagy fémipari technikusi képzettség,
- betöltött 18. életév nappali képzés esetén, vagy
- betöltött 20. életév és kétéves szakmai gyakorlat.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma
Megnevezése
7490
Egyéb vas- és fémipari foglalkozások
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma
Megnevezése
-
-
3. A képesítés célja:
A vadgazdálkodás számára olyan szakemberek biztosítása, akik képesek a vadgazdálkodás záróaktusának, a vadászatnak legfőbb eszközeit képező vadászfegyverek szakszerű és biztonságos javításának, átalakításának elvégzésére, esetleg készítésére.
4. A munkaterület jellemzése:
A tevékenység jellemzően fegyverjavító műhelyben, illetve lőtereken folytatható, fegyverek szerelését, javítását, fa- és fémipari munkák elvégzését jelenti.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok
- a hazai forgalomban lévő és vadászati célú használatra engedélyezett sörétes és golyós vadászpuskák típusainak, és meghibásodásaiknak felismerése,
- fegyveralkatrész készítése, hibás alkatrész cseréje,
- fegyverágy cseréje, javítása,
- puskatávcsövek vadászpuskára történő felszerelése,
- sörétes és golyós vadászpuska belövése,
- sörétes töltény összeállítása,
- fegyverek, lőszerek szállítása, tárolása, ezzel kapcsolatos tanácsadás,
- fegyverek hatósági vizsgálataira vonatkozó jogi és műszaki előírások alkalmazása,
- fegyverek és lőszerek engedélyeztetési eljárásában való közreműködés.
2. Elméleti követelmények
Fizikai és kémiai alapismeretek terén
Megértés szintjén tudja:
- a helyzeti és mozgási energia, a gyorsuló mozgás, Newton törvényének összefüggéseit,
- az égési folyamatot (oxidáció),
- az általános gáztörvényt (Boyle-Mariotte, Gay-Lussac).
Alkalmazás szintjén tudja:
- az SI mértékegység-rendszer felépítését, ennek kapcsán a mechanikai fogalmakat (tömeg, erő, nyomás, energia).
Anyagismeret terén
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vas, az acél, a rézötvözetek, az ólom és ötvözetei, a fegyvergyártáshoz használt fák és fontosabb műanyagok tulajdonságait,
- a fegyverek szerkezeti anyagainak szilárdsági és megmunkálási (technológiai) jellemzőit.
Belső ballisztika terén
Megértés szintjén tudja:
- a lőporégés folyamatát, a gáznyomás kialakulását, az ezt befolyásoló tényezőket,
- a gáznyomás mérését,
- a lövedék, a sörétraj mozgását a fegyvercsőben,
- a gyorsító erőt, a fegyvercső szilárdsági igénybevételét,
- a lőporgázok munkáját: gyorsítás, hátralökés, alakváltozások, hőveszteségek, torkolati jelenségek.
Külső ballisztika terén
Megértés szintjén tudja:
- a lövedék, sörétraj mozgását: a súlypont mozgása és mozgás a súlypont körül,
- tömegpont mozgását légüres térben,
- a levegő ellenállását, annak lassító hatását,
- a fajlagos keresztmetszeti megterhelés szerepét
- a röppálya alakulását a légtérben,
- a pásztázást,
- a huzagolás hatásait, a levegőben mozgó testreható erők hatásait: kúpos ingás, poisson-hatás (ez utóbbi jelentősége a sörétes töltényeknél).
Alkalmazás szintjén tudja:
- a csőlengéseket
- a lövedék sebességének mérését.
A lövésfolyamat és hatása terén
Ismeret szintjén tudja:
- a lőfegyverek kialakulását,
- szerkezetük felépítését,
- a lőszerek kialakulását és fejlődését.
Megértés szintjén tudja:
- a lövés folyamatát,
- a golyós töltények szerkezeti felépítését,
- a vadászatban használatos lövedéktípusokat,
- ezek hatását a célban (hidrodinamikai sokk, a lövedék szórása),
- a sörétes töltények szerkezeti felépítését,
- a sörétek eloszlását a sörétrajon belül,
- a csőszűkítés (choke) szerepét,
- a találati sűrűség fogalmát és szerepét,
- a sörétátmérő helyes megválasztását,
- az egygolyós sörétes töltényt.
Fegyverismeret terén
a) A lőfegyverek fejlődésének története
Ismeret szintjén tudja:
- a fegyverek létrejöttét,
- a kézi lőfegyverek különválását,
- a fekete lőpor kialakulását,
- a simacsövű elöltöltő lőfegyverek általános felépítését, kaliberezés kialakulását, a gyérfüstű lőpor megjelenését a XIX. sz.-ban,
- a hosszúkás lövedék kialakulását,
- a csőhuzagolás kialakulását,
- a hátultöltő puskák létrejöttét,
- a sörétes és golyós puskák különválását,
- a fegyverek biztonsági vizsgálatának bevezetését,
- a próbajárat megjelenését,
- törekvéseket a kaliberek, mérési eljárások szabványosítására.
b) Az egylövetű ismétlő és önműködő kézifegyverek
Alkalmazás szintjén tudja:
- a korszerű kézi lőfegyverek általános szerkezeti felépítését, a főbb szerkezeti egységeket (cső, zár, biztosítás, irányzék, ágy),
- az önműködő fegyverszerkezetek áttekintését, a sörétes és golyós vadászpuskákban használatos önműködő fegyverszerkezeteket,
- a sörétes vadászpuskák szerkezeti felépítése, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait, és működését, golyós és sörétes váltócsöveket,
- golyós vadászpuskák szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,
- sportfegyverek; puskák, pisztolyok, revolverek (forgópisztolyok) szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységét, ezek feladatait és működését.
c) A fegyvercső készítése
Alkalmazás szintjén tudja:
- az egyes csövek készítését régen és ma (kovácsolás, fúrás, dörzsölés, huzagolás, egyesítés, készre kovácsolás),
- a sörétes csövek furatának és töltényűrének szabványos méretét, a choke típusait és szokásos méreteit,
- a huzagolt cső jellemzőit: az átmeneti kúp, a huzagolás fajtái, csavarzatszög, csavarzat hossz,
- a fegyvercső szilárdság igénybevételét, méretezését,
- a csőkombinációkat többcsövű (drilling, boch stb.) fegyverekhez, a csőegyesítések fajtáit, hüvelyvonókat többcsövű fegyverekhez, a kész cső felületkezelését.
d) A zárszerkezetek, zárolás, reteszelés
Alkalmazás szintjén tudja:
- a golyós vadászpuskák zárszerkezetének felépítését, a reteszelő elemeket, az elsütő szerkezetet, a biztosítót, a gyorsítót, az alkatrészek pótlási lehetőségeit,
- a sörétes vadászpuskák reteszelését, a zárolócsapot, a zároló éket, a kulcsot, ezek szilárdsági igénybevételét lövéskor, a zártestet, a csuklócsap és csőkampó szilárdsági igénybevételét.
e) Az elsütőszerkezet (lakat) és az elcsattantó
Ismeret szintjén tudja:
- a lakat és az elcsattanó történelmi fejlődését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a különböző lakatok (oldallakat, villámlakat stb.) felépítését, működését, az egybillentyűs elsütő szerkezetet,
- az elcsattanók fajtáit, felépítésüket, az alkatrészek pótlási lehetőségeit.
f) A jelzők, biztosítók, ejektorok
Alkalmazás szintjén tudja:
- a jelzőberendezések feladatát, szerkezeti felépítését, működését, alkatrész pótlását,
- a biztosítók típusait (billentyű, ütőrugó-biztosítás stb.) helyes működésüket, alkatrész pótlását,
- az ejektorokat duplapuskáknál és boch puskáknál.
g) A puska ágyazása
Alkalmazás szintjén tudja:
- a fegyverágy feladatát, felépítését, a különböző (angol, német stb.) tusákat, balkezes tusát, a fontosabb famunkák elvégzésének módját,
- az előágy és a tusa szerelését, felszerelését a puskára, végső beállítását.
Puskatávcsövek felszerelése terén
Megértés szintjén tudja:
- az optikai alapismereteket (képalkotás, nagyítás).
Alkalmazás szintjén tudja:
- a puskatávcsövek szerkezetét, működését, beállítását, valamint a fontosabb összefüggéseket az irányzóvonal és a röppálya és a belövési távolság között.
- az ún. egypontos (single point) irányzékot, a hidegbelövő távcsövet és használatát, a távcsövek felszerelési módját, a befogások és rögzítések alkatrészeinek elkészítését.
Vadászat alapjai terén
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vadgazdálkodás és vadászat, valamint a vadászati törvény lényeges részeit, a tilalmi időket,
- a vadászat biztonsági szabályait, különös tekintettel a fegyverhasználatra.
Fegyverekre és lőszerekre vonatkozó hatósági előírás terén
Megértés szintjén tudja:
- a fegyverek és lőszerek vásárlására és tartására vonatkozó rendelkezéseket,
- a fegyverek és lőszerek szállítására, kezelésére és tárolására vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket,
- a fegyverek kötelező biztonsági vizsgálatát, a próbajeleket, ezek nemzetközi elismerését,
- a kriminalisztikai fegyverismeretet.
Munkavédelem terén
Alkalmazás szintjén tudja:
- a munkahely egészségügyi előírásait,
- a foglalkozási ártalmakat,
- az általános baleseti veszélyeket, ezek elhárításának módjait,
- a tűz keletkezésének megelőzési módjait,
- az elsősegélynyújtás alapjait.
3. Gyakorlati követelmények
Fegyver műhelyi gyakorlatok
a) Gépmunkák, szerszámok használata terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a fontosabb szerszámgépek felépítését, az azokhoz való szerszámokat.
Készség szintjén tudja:
- a szerszámgépeken való munkálatokat (esztergálás, marás, gyalulás, vésés, fúrás).
b) Csőgyártás területén
Készség szintjén tudja:
- a csőegyengetést, a csősín és csőkampó forrasztását elvégezni,
- irányzékot és célgömb tőkét felszerelni (forrasztás),
- szíjkengyelt felerősíteni,
- hüvelyvonót szerelni,
- barnítani.
c) Alkatrészgyártás terén
Alkotó alkalmazás szintjén tudja:
- reteszelő elemeket, hüvelyvonót készíteni,
- csuklólapot készíteni sörétes puskához,
- zárolócsapot készíteni,
- lakat és elcsattanó alkatrészeket készíteni,
- jelző és biztosító alkatrészeket készíteni,
- gyorsító (shneller, stecher) alkatrészeket készíteni,
- különböző rugókat készíteni.
d) Fegyverjavítás területén
Készség szintjén tudja:
- a hibakeresést,
- a hibamegállapítást,
- a fegyverek szétszerelését,
- a hibás alkatrészek cseréjét,
- az új alkatrészek illesztését a szerkezetbe,
- csőcserét a sörétes és golyós puskáknál,
- a helyes zárolás (reteszelés) beállítását,
- készre szerelést,
- hatástalanítást.
e) Famunkák terén
Készség szintjén tudja:
- az ágyazás lebontását,
- kisebb fahibák javítását,
- az új ágyazás (előágy és tusa) összeszerelését, felillesztését a puskára,
- az ágyazás felületének készre munkálását (recézés, felületkezelés),
- az új ágyazás beállítását a fegyveren.
f) Távcsőszerelés terén
Alkotó alkalmazás szintjén tudja:
- felfogóelemeket készíteni,
- a puskákon átalakításokat végezni a távcső szereléséhez,
- a távcső felszerelését és beállítását.
Belövési gyakorlatok terén
Jártasság szintjén tudja:
- sörétes töltények készítését lőszer elemekből,
- sörétes és golyós puskák szakszerű belövését.
4. Személyi követelmények
A szakképesítést megszerző rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel. Legyen igényes munkájával és környezetével szemben. Munkavégzése legyen precíz és céltudatos. Munkavégzése során legyenek önálló elképzelései és javaslatai. Tisztelje és tartsa be a törvényeket, legyen mindig megbízható.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsga részei
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
1.3. Szóbeli vizsga
1.1. Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga egy 25 kérdésből álló teszt feladatlap megoldása. Ez ölelje fel a szakmai tárgyak legfontosabb elemeit.
1.2. Gyakorlati vizsga
A vizsga két részből áll:
- a műhelygyakorlatok során készített vizsgamunka bemutatása,
- konkrét gyakorlati feladat végrehajtása.
A gyakorlati vizsga feladatait a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.
A vizsgamunka egy fegyver javításának vagy átalakításának elvégzése.
1.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgatételek öt részből állnak:
- fegyverismeret,
- fegyverjavítás,
- anyagismeret,
- ballisztikai, fizikai-, kémiai ismeretek, lövésfolyamat,
- puskatávcsövek, optikai ismeretek.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
2. A felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben - ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás folytathat. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.
A felkésztés során az alábbi kötelező látogatásokat kell megszervezni:
- a fegyvertörténeti anyag megtekintése a Hadtörténeti Múzeumban és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban,
- vadászpuskagyártás megtekintése (fegyvergyárban),
- sörétes vadásztölténygyártás tanulmányozása (gyártó üzemben),
- golyós vadásztölténygyártás tanulmányozása (gyártó üzemben),
- a sörétes és golyós vadászpuskák hatósági vizsgálatának tanulmányozása, valamint gáznyomás és sebességmérés megtekintése a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalban.
A szükséges tárgyi feltételek:
- fegyverjavító műhely (komplett felszereléssel),
- lőtér.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében.
2. Az iratkezelés szabályai
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Szakmai elmélet
Fizikai és kémiai alapismeretek
Anyagismeret
Belső ballisztikai ismeretek
Külső ballisztikai ismeretek
A lövésfolyamat és hatása
Fegyverismeret
Puskatávcsövek
Vadászati alapismeretek
Hatósági előírások
Munkavédelem
Szakmai gyakorlat
Fegyverműhelyi gyakorlatok
Belövési gyakorlatok
Üzemlátogatások
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv
(Iskolarendszerű képzés esetén)
Tantárgy
Elmélet
Gyakorlati
Összesen

órák




SZAKMAI ELMÉLET

Fizikai és kémiai alapismeretek
32
-
32
Anyagismeret
36
-
36
Belső ballisztikai ismeretek
40
-
40
Külső ballisztikai ismeretek
40
-
40
A lövésfolyamat és hatása
40
-
40
Fegyverismeret
200
-
200
Puskatávcsövek
40
-
40
Vadászati alaéismeretek
32
-
32
Hatósági előírások
16
-
16
Munkavédelem
24
-
24
SZAKMAI GYAKORLAT

Fegyverműhelyi gyakorlatok
-
428
428
Belövési gyakorlatok
-
24
24
Üzemlátogatások
-
48
48
Összesen:
500
500
1000


Vissza