Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
ePálya > Tanulás > Képzettségek > Korábbi OKJ (2006-ig) szerinti szakképesítések

Korábbi OKJ (2006-ig) szerinti szakképesítések

Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó
Vissza
Megnevezés Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó
OKJ-azonosító 55893301
A képzettséggel betölthető foglalkozás(ok) Gondozó
A képzési lehetőségek
Középiskolai képzések az országban
A hasonló foglalkozások
A képzési jegyzékben szereplő adatok
Szakképesítések köre több munkakör betöltésére jogosító (A)
Szakmacsoport Szociális szolgáltatások
A képzési jegyzékbe kerülés éve 2001
Kizárólag iskolarendszerű képzés igen
Évfolyamok száma 2
Elmélet aránya 60%
Gyakorlat aránya 40%
Felelős minisztérium ESzCsM
A képzésről rendelkező jogszabály
2. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SzCsM rendelethez


Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8933 01
2. A szakképesítés megnevezése: Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma
megnevezése
3319
Egyéb szociális foglalkozások
2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma
megnevezése
54 5070 01
Csecsemő- és kisgyermekgondozó
33 8933 02
Szociális gondozó és ápoló
54 8933 03
Szociális gondozó és szervező
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképesítésű szociális szakember, aki a gyermekjóléti alapellátás bölcsődéiben, házi gyermekgondozói szolgálatban, családi napköziben látja el a 0-3 éves korúak gyermekgondozási-nevelési feladatait.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó munkahelyén a felsőfokú végzettségű bölcsődevezető felügyeletével és irányításával tevékenykedik. Egészségügyi szempontból a bölcsődeorvos útmutatásait figyelembe véve gondozza és látja el a gyermekeket.
Feladatkörén belül a kisgyermek fejlesztése érdekében alkalmazza a pedagógiai, nevelési módszereket, holisztikus egészségügyi szemléletével figyelemmel kíséri a gyermekek pszichoszomatikus fejlődését. Kapcsolatot alakít ki a gyermeket nevelő családdal, együttműködik a szülőkkel és támogatja őket szülői szerepükben.
Segíti a gyermekintézmények szakmai munkáját, a társintézményekkel való együttműködésben eredményes munkakapcsolatot alakít ki (korai fejlesztő intézettel sérült vagy speciális ellátásra szoruló gyermekek ellátásában, óvodákkal való együttműködésben). Hatékony egészségnevelési-pedagógiai felvilágosító tevékenységet végez. Szolgáltatásokat szervez kisgyermeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák számára (klub, gyermek játszócsoport és egyéb szolgáltatások formájában). Elvégzi a gondozó-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációs feladatokat.
A segítő folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:
1. Végzi - a gyermek szükségleteit figyelembe vevő - gondozási, nevelési teendőket, figyelemmel kíséri és támogatja a gyermek testi és pszichés fejlődésének folyamatát.
2. Megtervezi, megszervezi a gyermek egészséges, tevékeny életmódját.
3. Felismeri az egészségestől eltérő, kóros állapotokra utaló tüneteket, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében.
4. Részt vesz a biztonságos és balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munka tárgyi feltételeinek megteremtésében.
5. Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermekekkel, szülőkkel, valamint munkatársakkal.
6. Egészségnevelési/egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez.
7. Vezeti a nevelő-gondozó munkához kapcsolódó dokumentációt.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III. a) Tevékenysége során végzett főbb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények
1. Végzi - a gyermek szükségleteit figyelembe vevő - gondozási, nevelési teendőket, figyelemmel kíséri és támogatja a gyermek testi és pszichés fejlődésének folyamatát.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- a nevelést-gondozást elválaszthatatlan egységnek tekinteni, és akként kezelni,
- újszülöttet, csecsemőt, kisgyermeket szakszerűen karra venni, ölben tartani, megetetni,
- felismerni a szocializáció és a perszonalizáció törvényszerűségeit a harmonikus személyiségfejlődésben,
- átlátni a családi és a bölcsődei szocializáció azonosságait és különbözőségeit, törekedni a két hatás összhangjára,
- szeretettel közeledni a rábízott gyermekekhez, nekik teljes biztonságot és elfogadást nyújtani, ezzel megvédeni a gyermeket a fejlődéséből és a különböző élethelyzetekből adódó feszültségEinek, frusztrációinak kóros következményeitől,
- enyhíteni az anyától való elszakadás fájdalmát, az elszakadás nyomán keletkező félelmeket, szorongásokat,
- segíteni az én-tudat fejlődését, felismerve és tiszteletben tartva az egyéni személyiségjegyeket,
- átsegíteni a gyermeket fejlődésének nehézségein, felismerni és kielégíteni az egyéni pszichés szükségleteket csoporthelyzetekben is,
- felismerni és támogatni a sajátosan (lassabb, gyorsabb tempóban) fejlődő gyermekek szükségleteit, igényeit, csoporthelyzetben is megvalósítani az egyéni bánásmód gyakorlatát,
- pozitív minta nyújtásával empátiás, toleráns, elfogadó attitűdöt kialakítani a csecsemőben és a kisgyermekben,
- a gyermek egyéniségének tiszteletben tartásával egyidejűleg elfogadtatni a szükséges szociális szabályokat, és ebben a gyermek belátására, viselkedéseinek pozitívumaira építeni,
- a szocializációs folyamat részeként elősegíteni a gyermek beszédfejlődését,
- inkluzív csoport nevelésére, a csoportban az ép és a speciális szükségletű gyermekek nevelésével kapcsolatos követelmények kielégítésére,
- felismerni a fejlődéspszichológiai jellemzőket a gyermek kognitív és érzelmi fejlesztése során,
- a pedagógiai és a módszertani ismereteinek adekvát alkalmazására,
- felismerni a gyermek fejlődésében a domináns kritikus fejlődési szakaszokat,
- bánásmódjában alkalmazkodni az egyes gyermekek érzelmi és kognitív szükségleteihez,
- a gyermekek kognitív és emocionális fejlesztése érdekében, alkalmazni különböző tantárgyi és tantárgy-pedagógiai, anyanyelvi, ének-zenei, természettudományi, vizuális ismereteit,
- a helyes artikulációra, a gyermek fejlettségének megfelelő tempójú, tagolt beszédre,
- alkalmazni a beszédtanítási és kommunikációs technikákat a speciális szükségletű gyermekek esetében is,
- mondókák, versek, mesék érthető, a gyermek érzelmére és értelmére ható előadására,
- a képeskönyvek illusztrációiról hangulatosan mesélni, beszélgetni,
- felismerni a gyermek zenei nevelése, valamint emocionális és kognitív fejlődése közötti kölcsönhatást,
- tisztán, a gyermeknek megfelelő hangmagasságon énekelni, a dalok ritmusát pontosan interpretálni, alkalmazni énekes/hangszeres tudását a gyermekek körében,
- zenével, ritmikus mozgással stb. fejleszteni a speciális szükségletű gyermekeket,
- felismerni a természeti környezet jelentőségét, a gyermekre gyakorolt hatását,
- egyszerűen megmagyarázni mindennapos természeti jelenségeket, ezekkel kapcsolatban megnyugtatóan és biztonságot sugárzóan viselkedni a gyermekek körében,
- mintaadó viselkedésével, megfelelő magatartási és tevékenységi szokások alakításával a természet szeretetére, gondozására, védelmére nevelni a gyermeket,
- a természeti környezet adta lehetőségek felhasználásával fejleszteni a speciális szükségletű gyermeket,
- felismerni a gyermekek manipulációs késztetéseit és elismerni a vizuális környezet jelentőségét a gyermek fejlődésében,
- alkalmazni különböző, célzottan fejlesztő technikákat speciális szükségletű gyermekek esetében,
- alkalmazni a fürdetés és pelenkázás, öltöztetés helyes menetének szabályait, az egyes részműveletek egymást követő sorrendjét és helyes kivitelezésének technikáját,
- minden gondozási tevékenységet úgy végezni, hogy tudja: a csecsemőnek és a kisgyermeknek önmagával kapcsolatos attitűdjét, beállítódását, viszonyulását, és felnőttekkel való kapcsolatát meghatározza a mód, ahogyan testi és pszichés szükségleteit kielégíti a környezete,
- figyelembe venni a gyermek mozgásfejlődését és természetes mozgásigényét, a pelenkázás, öltöztetés, valamint fürdetés során megítélni, hogy a fejlődés folyamán a gondozási műveletek közben milyen szintű együttműködésre és önállóságra számíthatnak a csecsemő és kisgyermek részéről,
- arra, hogy a gyermek öltöztetése, fürdetése közben beszéddel is kövesse a gyermek érdeklődését, és ezzel elősegítse ismereteinek gazdagodását,
- megnevezni és alkalmazni a felnőtt tevékenységének azokat az elemeit, melyek segítik a gyermek kompetenciájának alakulását, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében,
- a szobatisztaság kialakulásának folyamatában meghatározni a felnőtt szerepét, felmérni a folyamat sürgetésének későbbi következményeit személyre szólóan, tapintatosan támogatni a kisgyermeket ezen a területen,
- a szobatisztaság zavarainak megelőzésére és korrektív beavatkozásokra, a szülőkkel való szoros együttműködés révén,
- ismertetni a szabadban való mozgás-játék személyiségfejlesztő hatását, a levegőzés és napsugárzás hatását a gyermek fejlődésére,
- felismerni a levegőzés adta lehetőségeket, és tudni a gyermek figyelmét a tágabb környezet felé fordítani,
- alkalmazni a csecsemők és a kisgyermekek korszerű táplálkozásának alapelveit,
- összefoglalni a mellről, illetve a cumiról való elválasztás általános menetét, meghatározni az új ételek bevezetésének ideális időpontját és módját,
- alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek étkezéséhez szükséges, az aktív részvételt és a gyerekek önállóságát segítő eszközöket, módszereket,
- a kisgyermeket helyesen támogatni az önálló étkezés elsajátításának folyamatában, az étkezéssel kapcsolatos szabályok megtanulásában,
- felismerni az étkezés jelentőségét, mint ösztönszükséglet kielégítésének a személyiség fejlődésében speciális szükségletű gyermekek esetében,
- felismerni és elfogadni a csecsemők és kisgyermekek között meglévő ízlésbeli, új ízek, új technika fogadásában megnyilvánuló, az önállóság fejlődésében megmutatkozó egyéni különbségeket,
- leküzdeni az egy-egy új technika bevezetésekor fellépő nehézségeket,
- felismerni és megérteni az étkezési zavarok okait,
- felismerni az étel erőszakolásának vagy más negatív gondozói magatartásnak a hatását, alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek segítségével ezek megszüntethetők, enyhíthetők,
- szakszerűen meghatározni az alvás élettani jelentőségét, a különböző korú gyermekek átlagos alvásigényét és ritmusát, valamint a lehetséges egyéni különbséget, illetve az alvás zavarainak lélektani hátterét ismerni és megfogalmazni,
- teljesíteni a szobában altatással kapcsolatos teendőit (szellőztetés, a korábban ébredő gyermekek játéktevékenységének biztosítása).
2. Megtervezi, megszervezi a gyermek egészséges, tevékeny életmódját
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- bemutatni, hogy a játéktevékenység a csecsemő és a kisgyermek fő tevékenysége, személyiségének leghatékonyabb fejlesztője,
- nevelői magatartásával támogatni az önálló aktivitást és a kreativitást,
- támogató-bátorító odafigyeléssel kísérni, megerősíteni a gyermek tevékenységét, a gyermek igényeitől és a helyzetétől függően szerepet vállalni a játékban, annak tartalmát gazdagítani, élményszerűségét fokozni, a közös tevékenység során viselkedési és helyzetmegoldási mintákat, ismereteket nyújtani,
- az alkotótevékenységek eszközeinek elkészítésére és előkészítésére, továbbá megfelelő módon tanácsot adni a felhasználásukhoz,
- segíteni - szükség szerint - a konfliktusok megoldásában a derűs hangulat, nyugodt légkör megteremtése érdekében,
- ismertetni a mozgásnak, mint a szenzomotoros fejlődés összetevőjének jelentőségét a személyiségfejlődésben,
- felismerni a különböző hely- és helyzetváltoztató mozgások megjelenésének időpontjában, begyakorlásához szükséges időtartamban a gyermekek közt meglévő különbségeket,
- a gyermek mozgásfejlettségét figyelembe véve megítélni, hogy egy adott környezetben a tárgyi feltételek (a játszó mérete, a gyermekek öltözése stb.) biztosítják-e a szabad mozgást,
- a gyermekek mozgásfejlődését figyelemmel követni és felismerni, hogy milyen változások szükségesek a gyermekek mozgásszabadságának, mozgásfejlődésének elősegítése, a fejlesztő szakember által javasolt fejlesztési program gyakorlása érdekében (hempergő beszerzése, játszósarok kialakítása, változtatás az öltözéken, mozgásfejlesztő eszközök, játékok biztosítása),
- speciális szükségletű gyermekek esetében alkalmazni a mind aktívabb mozgás eléréséhez szükséges segítési módokat,
- alkalmazni a csecsemő és kisgyermek rugalmas, jó napirendjének elvi és gyakorlati követelményeit,
- összehangolni az egyes gyermek napirendjét - a gyermek fejlettségének megfelelően, egyéni szükségleteinek kielégítése mellett - a gyermekcsoportéval, továbbá kialakítani a gyermekek gondozásának sorrendjét,
- a különböző korcsoportú gyermekek napirendjének kialakításakor figyelembe venni az évszakok változását, a gyermekek érkezésének és távozásának idejét,
- a váratlan eseményekhez (pl. időjárás változásai, a személyzet váratlan hiányzása) rugalmasan alkalmazkodni, és erről a gyermeket a számára érthető módon tájékoztatni,
- a gyermekek ellátását segítő technikai személyzet feladatait megjelölni,
- a speciális szükségletű gyermek - fejlesztő szakember által javasolt - fejlesztési lehetőségeit kiaknázni, a javasolt feladatokat a napi történések sorába beépíteni, következetesen alkalmazni.
3. Felismeri az egészségestől eltérő, kóros állapotokra utaló tüneteket, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- felismerni, és a szülő vagy az orvos megérkezéséig alapfokon ellátni, ha egy gyermek megbetegedett (lázcsillapítás, folyadékpótlás, tünetek megfigyelése, a gyermek megnyugtatása, baleset esetén elsősegélynyújtás, szükség esetén mentő hívása),
- felismerni a leggyakoribb fertőző vagy nem fertőző gyermekkori betegségek tüneteit, kóros állapotok jellemzőit,
- megnevezni és alkalmazni a lázcsillapítás módjait,
- végrehajtani a gyógyszerbeadás különböző módjait a gyakorlatban,
- megkülönböztetni az egyes betegségek diétás étrendjét és elkészíteni a diétás ételeket,
- a betegségről - szakorvos utasításai szerint - érthetően tájékoztatni a szülőt és gyermeket, a vizsgálatokat, a várható beavatkozásokat szakszerűen ismertetni, együttérezni és támaszt adni,
- elvégezni az alapvető otthoni ápolásban is előforduló ápolási feladatokat, ezekben a feladatokban a szülőt segíteni,
- az előforduló gyermekbalesetek elsősegélyszintű ellátására, a gyermek megnyugtatására,
- az orvos utasításait betartva orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál szakszerűen segédkezni,
- egészségügyi, gyógypedagógiai ismeretei alapján a speciális nevelést, gondozást igénylő gyermekek megfelelő ellátása érdekében - az orvos, valamint más szakemberek - utasításait megtartani, velük folyamatosan konzultálni.
4. Részt vesz a biztonságos és balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munka tárgyi feltételeinek megteremtésében
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- alkalmazni a 0-3 éves gyermekek fejlődését, nevelését segítő gyermekintézmények megszervezésére, telepítésére, működésére és a balesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat,
- beosztásának megfelelő kompetenciával biztosítani az intézmények helyiségeinek korszerű, biztonságos berendezésére vonatkozó szabályok, rendeletek betartását,
- a gyermek fejlettségének, a gondozási feladatoknak megfelelően kialakítani a gondozási környezetet, fürdőszobát, helyesen alkalmazni a csecsemők, kisgyermekek fürdetésekor, pelenkázásakor, öltöztetésekor használatos bútorokat, eszközöket,
- az egyes ruhadarabok kiválasztásakor alkalmazni a ruházatra vonatkozó általános szempontokat (ne zavarja viselőjét a mozgásban, ne gátolja a bőr élettani működését, legyen könnyen mosható és gazdaságos),
- helyesen megítélni a kereskedelembe kerülő új gyermekruházati termékek alkalmasságát,
- az évszak, az időjárás és a hőmérséklet figyelembevételével dönteni a levegőzés időtartamáról, az optimális feltételekről,
- felismerni a napozás veszélyeit, a fullasztó kánikula, a köd, a hideg ártó hatását,
- védekezni az időjárás viszontagságai ellen,
- helyes öltözékkel biztosítani a gyermek szabad mozgását, játékigényének kielégítését,
- biztosítani a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységeket, az ezekhez szükséges játékokat, játékra alkalmas egyéb tárgyakat, eszközöket, képeskönyveket,
- alkalmazni az udvarban, a kertben használható felszerelési tárgyakat, mozgásfejlesztő eszközöket, melyek elősegítik a gyermek szabad, változatos mozgását,
- kiválasztani és alkalmazni azokat az anyagokat és technikákat, amelyek a korosztály vizuális nevelésének megfelelnek,
- kiegészítő tárgyakat, eszközöket készíteni a gyermekek játéktevékenységéhez,
- az étkezéshez szükséges megfelelő környezet kialakítására a csoportban nevelkedő gyermekek számára,
- összeállítani csecsemők és kisgyermekek étrendjét (heti, havi étlap elkészítése),
- tápszert készíteni, alkalmazni a korszerű konyhatechnikai eljárásokat, recept alapján elkészíteni a csecsemők és kisgyermekek számára javasolt ételeket,
- megteremteni az alvás tárgyi feltételeit, biztosítani a nyugodt elalvás és alvás körülményeit,
- belátni a csecsemők és kisgyermekek szabad levegőn alvásának jelentőségét, felsorolni az ehhez szükséges speciális feltételeket (levegőztető ágy, megfelelő öltözék, időjárási tényezők),
- kialakítani a balesetmentes környezetet, felismerni a gyermekek számára veszélyes vagy potenciálisan veszélyes berendezési tárgyakat, bútorokat, eszközöket, játékokat,
- alkalmazni az edények minőségével kapcsolatos követelményeket és a használatukra vonatkozó közegészségügyi előírásokat,
- alkalmazni a textíliákkal, azok kezelésével, tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírásokat,
- alkalmazni a vegyszerek tárolásával, kezelésével kapcsolatos biztonsági előírásokat, megszervezni a gyermekek mentését,
- tudjon intézkedni katasztrófahelyzetekben, alkalmazni az elhárításra vonatkozó szabályokat.
5. Kapcsolatot tart, együttműködik a gyermekekkel, szülőkkel, valamint munkatársakkal
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- elismerni a családi nevelés fontosságát és elsődlegességét,
- segíteni a családot a gyermeknevelés, gondozási feladatok ellátásában, esetleges nehézségek megoldásában,
- megérteni és felmérni a korai személyiségformálás, nevelés, gondozás funkcióját a további egészséges, harmonikus személyiségfejlődésében,
- megérteni, hogy a személyiségfejlődés korai szakaszának nevelési, gondozási hiányosságai és a későbbi személyiségfejlődési zavarok összefüggenek,
- ismeretei és szakmai műveltsége birtokában megalapozni és segíteni a gyermekek emocionális, kognitív, morális és szociális fejlődését,
- folyamatosan megszerezni a gyermekről azokat a családi információkat, amelyek a gyermek harmonikus intézményi neveléséhez szükségesek,
- segíteni a szülő-gyermek kapcsolat fenntartását és elmélyítését a gyermekről adott folyamatos információk segítségével,
- a gyermekről - az intézményben való távozáskor - írásos összefoglalót készíteni a gyermek további megfelelő fejlődése érdekében.
6. Egészségnevelési/egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- alkalmazni a humánökológia legfontosabb fogalmait, összefüggéseit,
- felismerni az egészségre ártalmas életviteli szokásokat,
- tevékenyen részt venni az egyén, a család és a közösség lelki-testi egészségének védelmében és fejlesztésében,
- alkalmazni a gyermek és a család érdekében, védelmében hozott jogszabályokat, központilag meghatározott szakmai irányelveket, módszertani leveleket, útmutatókat,
- saját kompetenciájának, felelősségének tudatában mérlegelni a gyermek és családja érdekében szükséges lépéseinek várható előnyeit, hátrányait.
7. Vezeti a nevelő-gondozó munkához kapcsolódó dokumentációt
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:
- felismerni a folyamatos (célzott) és az alkalomszerű megfigyelés funkcióját, jelentőségét,
- végezni és alkalmazni a különböző típusú, célú megfigyeléseket, ezekről jegyzőkönyvet készíteni, majd elemezni, értékelni,
- megfigyeléseit a csecsemő, a kisgyermek nevelése, gondozása, fejlesztése érdekében felhasználni, szükség szerint konzultálni más szakemberekkel,
- bölcsődei, gyermekotthoni dokumentáció pontos, naprakész vezetésére (pl. csoportnapló, alapfüzet, fejlődési napló), fejlődési táblázat kitöltése, a gyermek egészségügyi törzslapjának vezetésére,
- a megfigyelések, dokumentációk révén birtokába kerülő adatok bizalmas, szakszerű kezelésére.
III. b) Általános szakmai követelmények
1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó munkája során:
- felelősséget érez más emberek csecsemőjének, kisgyermekének korai személyiségformálásával, nevelésével kapcsolatban,
- gondozási-nevelési elvekkel összhangban tiszteletben tartja a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kulturális sajátosságait, hagyományait, szokásait,
- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat,
- betartja a szakmai illetékesség határait,
- szociális érzékenységgel, előítéletek nélkül, a másik fél emberi méltóságát, véleményét tiszteletben tartva együttműködik másokkal.
2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció
A csecsemő és kisgyermeknevelő-gondozó:
- ismerje a kommunikáció szerepét a csecsemő- és kisgyermek gondozási munkában,
- alkalmazza a kommunikáció közvetlen és jellemző eszközeit a csecsemő- és kisgyermekekkel való bánásmódban,
- legyen képes megfelelő nyelvhelyességgel, pontos szóhasználattal beszélni,
- egyenrangú személyként támogassa a gyermeket választásában, döntésében, önálló tevékenységében,
- legyen hiteles és következetes a kommunikációs megnyilvánulásaiban,
- ismerje és értelmezze a gyermek jelzéseit,
- figyeljen a metakommunikációs jelzésekre,
- kontrollálja saját metakommunikációját,
- törekedjen a gyermekkel való harmonikus, elfogadó, segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására,
- a csoportban élő gyermeknél ismerje fel a konfliktushelyzetet, mérlegelje annak megoldási lehetőségeit (adjon lehetőséget a gyermeknek a konfliktus önálló megoldására),
- alkalmazza a konfliktuskezelés, megoldás különböző módjait, a gyermek személyiségét figyelembe véve,
- tudja elfogadtatni saját szakmai álláspontját a nevelés kapcsán.
3. A munkavégzéshez szükséges önismeret
A csecsemő és kisgyermeknevelő-gondozó:
- empátiás készséggel forduljon a rábízott gyermekek és családtagjai felé,
- ismerje a személyiség- és önismeret-fejlesztés lehetőségeit,
- tudjon felelősen tevékenykedni, viselkedni, dönteni, a felelősséget vállalni,
- viselkedését tudja megfelelően kontrollálni,
- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit, éljen a számára biztosított munkahelyi kikapcsolódás lehetőségével,
- tudja felmérni saját teherbírása határait,
- rendelkezzen reális önismerettel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,
- szükség esetén éljen a segítéskérés lehetőségével.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:
- a beiskolázási feltételek igazolása,
- a képzési idő teljesítésének igazolása,
- a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése, a kollokviumok, gyakorlati jegyek és a zárófoglalkozás legalább elégséges teljesítése,
- a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, minimum 20 oldalas, a képző intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata által leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő záródolgozat.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
- egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása,
- gyermekgyógyászat, fertőző betegségek,
- gyógypedagógiai ismeretek és korai korrekció,
- pedagógiai ismeretek,
- pszichológiai ismeretek,
- magyar nyelv és irodalom,
- művészeti nevelés (vizuális nevelés és ének-zenei nevelés) alapjai és módszerei.
Az írásbeli vizsga a fenti tantárgyakból központilag összeállított nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlap alapján történik.
Időtartama: 180 perc.
Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
- a záródolgozat és annak megvédése,
- az alábbi tantárgyakból összeállított négy kérdést tartalmazó tétel:
= pedagógiai, pszichológiai ismeretek,
= az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása,
= magyar nyelv és irodalom (módszertani vonatkozásokkal),
= a művészeti nevelés (vizuális nevelés és ének-zenei nevelés) alapjai és módszerei.
A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Szakképzési Osztályára.
A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.
c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama:
- Előzetes vizsgafeladat: dokumentált megfigyelések elvégzése.
A szakmai gyakorlat és az előzetes vizsgafeladat csak a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által kijelölt, azon intézményekben szervezhető, amelyek rendelkeznek a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben rögzített feladatok teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A megelőző szakmai gyakorlat lebonyolításának és dokumentációinak elkészítésére vonatkozó szakmai szempontokat a csecsemő- és kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítés képzési programja tartalmazza.
- Bizottság előtt végzett vizsgafeladat: nevelési-gondozási tevékenység bölcsődei csoportban.
A tevékenység ideje 30 perc.
- Demonstrációs teremben bizottság előtt végzett gyakorlati feladat.
A feladat elvégzésének ideje 20 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A szakmai vizsgán a III. pontban szereplő követelményeket kell számon kérni, az ott megjelölt szintnek megfelelően.
a) Az írásbeli vizsga tartalma
A fent felsorolt tantárgyak alapfogalmai és elemi összefüggései.
b) A szóbeli vizsga tartalma
Az alább felsorolt tantárgycsoportok és témakörök legfontosabb fogalmai és összefüggései, valamint ezek kapcsolata a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó munkájával:
Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
- Játékpedagógia, játékpszichológia
A játék fogalma és értelmezése. A játék paradoxona, a játék örömforrásai.
A kisgyermekek játéka. Játék és érzelem. Játék és kommunikáció.
Játék, mozgás, exploráció. Kíváncsiság és felfedezés. Gyakorlójáték és manipuláció.
Énfejlődés és játék. Testvázlat játékok.
Játék, fantázia, utánzás. A "kettős tudat" a játékban.
A játék feltételei. A biztonságos légkör. Játék és a fejlődés segítése. A játék és a lelki egészség. Mozgásfejlesztő, érzékelésfejlesztő és beszédfejlesztő játékok.
- A kisgyermekkor pedagógiája
A kisgyermek nevelését szabályozó legfontosabb dokumentumok.
A bölcsőde és a gyermekotthon legfontosabb feladatai.
A három évnél fiatalabb gyermek csoportban nevelésének nehézségei.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szerepe a bölcsődébe járó és gyermekotthonban nevelkedő gyermek életében. A személyi állandóság jelentősége, biztosításának feltételei. A személyes felelősség jelentősége.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó és a gyermek közötti jó kapcsolat jelei.
A gyermek zavartalan, folyamatos gondozását biztosító napirend szervezési feladatai; tárgyi feltételek. Egyéni gondozás és a csoportos gondozás fokozatai.
Alkalmazkodás az azonos csoportban élő, eltérő ütemben fejlődő gyermekekhez. Az önállóság sürgetésének veszélyei.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó konkrét feladatai a csoportban nevelkedő gyermek étkezésével, fürdetésével, öltöztetésével, levegőztetésével összefüggésben.
Aktivitás, együttműködés, szociális kompetencia átélését segítő gondozói magatartás jellemzése. A gondozási műveletek jelentősége a kisgyermek biztonságérzetének és együttműködési készségének szempontjából.
A gondozó mozdulatainak elemzése, ezek kommunikatív és metakommunikatív tartalma.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó beszédének elemzése; tájékoztatás; a várható eseményekre való felkészítés, és a gyermek tevékenységének, reakcióinak, érzelmi megnyilvánulásainak szóba foglalása, az együttérzés, az érdeklődés kifejezése. A valódi interakció jellemzői.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó feladatai a csecsemő és a kisgyermek önálló szabad mozgásának, játékának, ábrázoló tevékenységének, beszélgető kedvének, irodalmi zenei nevelésének tekintetében.
A gyermek megszólításának jelentősége, a ragadványnevek káros hatása.
Az egyéni érdeklődés, az egyéni tulajdonságok számontartása.
A személyes tulajdon jelentősége a bölcsődék és a csecsemőotthonban nevelkedő gyermek esetében.
A gyermek választási, döntési lehetőségei a bölcsődében és a csecsemőotthonban.
A szociális viselkedési szabályok elsajátítása.
A helyes szokások kialakításának szerepe a gyermek szabálykövető magatartásában.
A személyes kapcsolat jelentősége a szabályok elfogadásában és interiorizálásában.
A jutalmazás-büntetés, értékelés helyes értelme.
A reális követelmények felállítása; a pozitív viselkedés megerősítése.
A gyakran előforduló nevelési nehézségek.
Kapcsolat a családdal.
Átmenet a családból a bölcsődébe.
Átmenet a bölcsődéből az óvodába.
A csecsemőotthoni nevelés néhány speciális kérdése (küzdelem a hospitalizmus ellen; a "saját" gondozó szerepe; a gyermek egyéniségének, ízlésének, kedvteléseinek tiszteletének erősítése; a saját tulajdon kialakítása, védelme; ünnepek megtartásának jelentősége; a személyes múlt megőrzésének jelentősége).
A szülő látogatása a gyermekotthonban.
Örökbefogadás.
- A differenciálás pedagógiája
A differenciálás fogalmi háttere, magyarországi gyakorlata, törvényi háttere.
Egységesség, igazságosság, egyformaság, méltányosság, differenciálás.
A gyermek joga és lehetősége a sajátos fejlődéshez és a beilleszkedés kérdései.
A differenciálás részleges vagy komplex pedagógiai, nevelési eljárás.
Beilleszkedési zavarok áttekintése.
Magatartási zavarok áttekintése.
Pszichológiai rendellenességek. (Táplálkozási, ürítési zavarok. Alvászavar. Mozgászavarok. Dadogás. Az érzelmi élet zavarai: félelem, szorongás. Fóbiák. Gyermekkori neurózis. Autizmus.)
Gyermekkori depresszió. Válsághelyzetek a gyermekek életében: válás, gyermekelhelyezés, gyász, a közvetlen hozzátartozó halála, súlyos betegség, hosszas kórházi tartózkodás, örökbefogadás.
A prevenció és a segítés lehetőségei: a beavatkozás, a fejlesztés, a korrekció, a terápia metodikai különbségei és a nevelő-gondozó kompetenciája, illetve annak határai.
Segítő személyek és segítő intézmények munkája, az együttműködés lehetőségei.
- Családszociológia, családpedagógia
A család, mint rendszer működése. A modern család funkciói, a családi alrendszerek jellegzetességei, az életciklus-váltás mentén kialakuló konfliktusok okai.
A család és gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata, a magyar gyermekvédelem jelenlegi változásai. A gyermekvédelmi törvény elemzése.
A gyermek családban betöltött szerepének változásai a különböző történeti korszakokban.
A családszociológiai felmérés módszerei. Az interjúkészítés és az esettanulmány-írás alapszabályai, etikai szempontjai.
A családi struktúra jellegzetességei az egyes történeti korszakokban.
A bölcsőde és a család kapcsolata. Az együttnevelés alapelvei és formái.
- Pszichológiai alapismeretek
A pszichológia tárgya, területei, módszerei.
Az önismeret, önértékelés; az énkép.
A világ megismerésének folyamatai.
A tapasztalás, információszerzés folyamata: érzékelés és észlelés.
A figyelem, emlékezés, képzelet.
A gondolkodás.
A tanulás, mint a viselkedés és az alkalmazkodás feltétele.
Az érzelmek alakulása.
A társas viselkedések lélektana.
Az interakciók világa, fogalma, szintjei, fajtái. Emberi játszmák.
A kommunikáció, verbális, nonverbális kommunikáció, metakommunikáció, empátia.
A csecsemő- és kisgyermekgondozó, mint foglalkozási szerep.
- A személyiség fejlődése és alakulása
Az élet kezdete. A szülők, családtagok szerepe a gyermek fogadásában. Az anyagi viselkedés biológiai meghatározói, anya-gyermek kommunikáció a születés előtt. Magzati fejlődés. Szülés. A kompetens újszülött. A korai anya-gyermek kapcsolat.
A mozgás és az észlelés fejlődése csecsemőkorban. Az önindította mozgás. Mozgásprogramok. A taktilis és vesztibuláris rendszer fejlődése.
A megismerés fejlődése csecsemő- és kisgyermekkorban. Exploráció és manipuláció. Az észlelés és a gondolkodás jellemzői. Séma és analogon.
A szociabilitás szerepe a fejlődésben. A szociabilitás biológiai aspektusai és fejlődési fokozatai. A korai kötődés. A szociális kompetencia, az éntudat kialakulása. A tárgyi és a szociális visszacsatolás. Az én keletkezésének háttere. Frusztráció.
A beszéd kialakulása és fejlődése, nyelv és kultúra.
Az önkontroll kialakulása. A normaátadás és az önszabályozás mechanizmusai.
A kisgyermekkor jellegzetességei: az ösztönök és az énfejlődés. Az ösztön-én, az én és a felettes én. A táplálkozási, a megkapaszkodási és a támadó ösztönök alakulása, nevelése.
A nemi identitás kialakulása és változásai, a biológiai és a pszichológiai nem, a nemi szerep.
Az erkölcsi fogalmak kialakulása és fejlődése, a morális karakter kezdetei, az önkontroll kialakulása, a bűntudat és a szégyen.
Az óvodáskor. A lelki feszültségek feldolgozása, az énegyensúly védelmi eszközei. A feszültség levezetése és a játék. A társas kapcsolatok alakulása, csoportkötelék az óvodában, hagyományképződés, a pár és a csoport, az átpártolás. A megismerési folyamatok fejlődése, reprezentációs rendszerek, a szenzoros és a műveletek előtti szakasz. A szinkretikus séma és a szemléleti realizmus, elaborációs lehetőségek. A rajzfejlődés kezdetei. A mese és a képzelet, a kettős tudat, az érzelmi biztonság és az azonosulás, a belső kép.
A személyiségfejlődés kitüntetett szakaszai: átmenet az iskolába, a kisiskoláskor, az iskoláskor második szakasza, serdülőkor, felnőttkor.
- A differenciálás pszichológiája
A sajátos személyiségszerveződéssel kapcsolatos "nézetek".
A deviancia megnyilvánulási formái.
Magatartási, beilleszkedési nehézségek: szorongás - agresszivitás.
Fejlődési nehézségek:
= a mozgás-észlelés fejlődési nehézsége, az észlelés problémái;
= a mozgásfejlődés nehézségei;
= a beszédfejlődés problémái.
Az ösztönfejlődés, az én és a felettes én fejlődési nehézségei. Ezek összefüggése az észlelés-mozgás és viselkedés fejlődésével (frusztráció, szocializációs ártalmak).
A devianciák oki háttere.
- Gyógypedagógiai ismeretek és korai korrekció
A speciális gondozást igénylők köre: értelmi és érzékszervi fogyatékosok, mozgásukban akadályozottak, akadályozott beszédfejlődésűek.
Az akadályozott fejlődésmenet okai, háttere: perinatális, prenatális, posztnatális exogén, endogén.
A speciális gondozást igénylők fejlődési sajátosságai.
A korai felismerés jelentősége, diagnosztikus tünetek.
Korai korrekció.
A speciális gondozást igénylők helye a családban: anya-gyerek kapcsolat, a szülők viszonya a sérülés tényéhez (elfogadás-elutasítás).
Speciális gondozást végző intézmények.
Az integrált gondozási forma tárgyi, személyi feltételei.
Az egészséges csecsemő- és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása
A fejlődést befolyásoló tényezők. Az öröklés, az érés és a személyi, illetve tárgyi környezet, szerep a gyermek szomatikus és pszichés fejlődésében.
A csecsemő és a kisgyermek megfigyelése, egyéni és fejlődésbeni különbségek.
Az anya és a család szerepének jelentősége. Az elszakadás következményei.
Az anya-gyermek kapcsolat jelentősége az érzelmi, szociális és értelmi fejlődésében.
A csecsemő/kisgyermek testi fejlődése (testsúly, testhossz, testarányok, szervek működése, idegtevékenység), továbbá a fejlődés követésének, ellenőrzésének módja és mutatói.
A gyermek mozgási, értelmi és érzelmi fejlődése, ennek támogatása.
A gondozó személyi állandóságának fontossága, a "saját" gondozó.
A gondozás-nevelés egysége a mindennapi munkában.
A gyermeki önállóság helyes értelmezése, a felnőtt szerepe és feladata az önállóság fejlődésében.
Az újszülött/kisgyermek táplálása. Szoptatás, elválasztás, étkezéssel kapcsolatos gondozási ismeretek.
A gyermek étkeztetésével kapcsolatos nehézségek felismerése, a gondozás feladatai. A csoportos étkeztetés.
Az újszülött (csecsemő) kisgyermek fürösztésének jelentősége, menete. A gyermek együttműködését támogató magatartás fürösztés közben.
Az újszülött (csecsemő) kisgyermek célszerű ruházatával kapcsolatos ismeretek. Pelenkázás, öltöztetés. A gyermek alvásszükségletének alakulása. Az alvás jelentősége. A nyugodt alvás feltételeinek biztosítása.
Levegőztetés, napoztatás fontossága, feltételeinek megteremtése, az esetleges káros hatások megelőzése.
A szobatisztává válás folyamata, a gyermek támogatása ebben.
A csecsemő és kisgyermek életmódja, különböző korú gyermekek (gyermekcsoportok) napirendjének megszervezése, kivitelezése.
A táplálkozás-élettani alapfogalmak, a tápanyagok fajtái és jelentősége a gyermekétkeztetésben.
Tápanyagszükséglet és tolerancia, az anyagcsere és emésztés.
Élelmi anyagok, élelmiszerek, ezek csoportosítása, összetétele, felhasználása.
A korszerű csecsemő- és kisgyermektáplálás alapjai.
A csecsemő- és kisgyermekközösség ételeinek elkészítése. Alkalmazható diéták és vegetáriánus étkeztetés.
A különböző tápszerek felhasználása.
Élelmezéstechnika és higiéné.
Az élelmiszerek tartósítása, feldolgozása, konyhatechnika és higiéné.
Étrendtervezés, ételsorok és -csoportok, anyagkiszabás, élelmezés ellenőrzése.
Táplálkozási problémák a közösségben, diétát igénylő betegségek, gyógyélelmezés.
Magyar nyelv és irodalom
- Nyelvművelés
Nyelvművelés és nyelvi norma.
Gyermeknyelvi sajátságok.
Jelentéstan: A hangalak és a jelentés összefüggései. Jelentéskultúra, jelentésmező. A jelentésfejlődés folyamata a gyermeknyelvben.
Nyelvhelyesség: a helytelen szóhasználat alapesetei. Az idegen szavak használatának kérdései. Az egyes szófajokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések. Az egyes mondatrészek helyes használata.
Szövegtan: szövegértelmezési és szövegalkotási ismeretek, szövegjavítási technikák.
- Beszédművelés
Légzés és beszéd.
Hangok és hangkapcsolatok.
A gyermeki beszéd művelése.
Szövegfonetikai eszközök.
Szakmai beszédtevékenység.
- A beszédfejlődés segítése
A beszédfejlődés folyamata, jellemzői.
Az egészséges beszédfejlődés segítése: mintaadás. A jó hangulati kommunikációs közeg kialakítása. A beszélőkedv fenntartása. A gyermekkel való beszélgetés tartalmi, nyelvi összetettsége, a gyermek kérdéseire adott válaszok nyelvi és pedagógiai szempontból.
A gyermek beszédének jellemzése. A fejlődés értékelése, az esetleges problémák megállapítása. A segítés lehetőségei, módjai.
A megkésett beszédfejlődés felosztása, tünetei.
A megkésett beszédfejlődés logopédiai, pedagógiai kezelésének néhány áltanos alapelve.
A beszédhibás gyermek vizsgálatának általános szempontjai (prognózis).
Beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény hiányának felismerése. A problémák lehetséges következményei későbbi életszakaszokban. A segítés lehetséges módjai.
Lehetséges következmények: dyslexia, dysgraphia.
- Gyermekirodalom és módszertana
A gyermekirodalom általános kérdései.
A gyermekirodalom szerepe a kisgyermek életében, fejlődésében.
A gyermekirodalom műfajai, irodalomelméleti sajátosságok. Esztétikum a gyermekirodalomban.
= a magyar gyermekvers és a népi hatás.
= a mai modern gyermekvers.
= a népmese fogalma, fajtái. A népmese szerkezete, elemzési módjai.
= a közmondások, a szólások és a találós kérdések költői képe.
= irodalmi mesék.
A gyermekirodalom alkotásainak megjelenési formái. Az illusztráció problémái.
= képeskönyvek,
= a bábjáték.
= rádió-mese, mesejáték, meselemez, kazetta.
= TV-mese, rajzfilmek, mesefilmek.
= diafilmek.
= gyermekújságok.
A gyermek irodalmi jellegű érdeklődésének fejlődése, a vers iránti fogékonyság kialakulása.
Gyermekgondozás és a vers.
Gyermekgondozás és a mese.
A gyermek mesehallgatói magatartása.
A mesei és a gyermeki világkép megfelelései.
A mesemondó folyamat tervezése.
A mesék válogatásának szempontjai.
Mesemondási gyakorlat.
Báb, játék, előadás.
Mimetikus és dramatikus játék.
Művészeti nevelés
- Ének-zenei nevelés alapjai és módszertana
Az Ének a bölcsődében című könyv anyagának ismerete: kiolvasók, mondókák, gyermek- és játékdalok, népszokásdallamok.
Alkalmi dalok és más népek dalai, népdalok, zenetörténeti szemelvények.
Ritmikai alapfogalmak.
Dallami relációk, dallamépítő elemek.
A hangsor fogalma és megállapítása.
A hangsortani ismeretek alkalmazási lehetőségei a bölcsődei anyag kiválasztásában.
A gyermekdalok és mondókák formai építkezésének jellemzői.
Egyszerűbb dallami és ritmikai többszólamúság.
A C furulya alaphangsora és fogásmódjai.
A tanult dalanyag hangszerjátéka, szükség szerint transzponálva.
A bölcsődei zenei nevelés célja, feladatai.
Vizuális nevelés alapjai és módszertana
- Vizuális nevelés
A látás mint érzékelés.
A gyermek pszichoszomatikus fejlődése a vizualitás tükrében.
A testnyelv, a mimika - a jelnyelv értelmezése, jeladás.
A manualitás és a vizuális jelnyelv kezdetei.
Módszerek és feltételek a vizuális tevékenységek megindulásának biztosítására.
A vizuális kultúra, a környezet esztétikai szempontok szerinti alakítása.
Ismerkedés a vizuális művészet (képző-, ipar-, építőművészet) speciális témáival.
Történelmi ismeretek: gyermeknevelés és játék.
- Bábjáték és módszertana
A bábjáték múltja, helye a kultúrában, különös tekintettel a népművészeti vonatkozásokra.
A bábjáték pszichológiája, az intimitás és kapcsolatteremtés, feszültségoldás, beleélés, intenzív értelmi hatások stb.
A bábozás komplexitása - vizualitás és kinetikus, taktilis, valamint ritmikai és zenei élmények.
A különböző bábok használata a pici gyermek életkori sajátosságainak tükrében, s konkrét használata altatók, dúdolók, mondókák, dalok, rövid versikék, rövid kétszereplős kis mesék körében.
A bábuval való bánásmód - játékok paraván nélkül, a gyermekhez való közelítés, bevonása a játékba, mozgásos, tapintási, hallási élménnyel - ingerrel.
c) A gyakorlati vizsga tartalma
- Előzetes vizsgafeladat
Dokumentált megfigyelések végzése a gyakorlati képzés keretében történő hospitálások alkalmával az alábbi témakörökből:
= az intézmény tárgyi feltételei,
= gondozónő-gyermek kapcsolat,
= a gyermek gondozása, önállósodásának kompetenciája, fejlődésének segítése,
= folyamatos napirend,
= játék és társkapcsolatok,
= beszéd,
= zenei nevelés.
- Bizottság előtt végzett vizsgafeladat
= nevelési-gondozási tevékenység bölcsődei csoportban:
a Képzési Programban leírt tevékenységek.
= demonstrációs teremben bizottság előtt végzett gyakorlati feladat:
a Képzési Programban leírt tevékenységek.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A csecsemő- és gyermekgondozó szakképesítéssel rendelkező vizsgázó - a vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére felmentés a szakmai elméleti vizsga "az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása" tantárgyból adható.
5. A szakmai vizsga értékelése
A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és gyakorlatból a következők szerint kell értékelni:
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:
Az írásbeli vizsga feladatlapjait központi javítókulcs és útmutató szerint kell értékelni, 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel.
A záródolgozatot és annak védését külön-külön (1-5) egy-egy érdemjeggyel kell értékelni.
A bizottság előtti felelet négy kérdésére adott választ külön-külön kell értékelni (1-5).
A fenti hét részjegyből kell képezni az elméleti vizsga osztályzatát a matematika szabályainak megfelelő kerekítéssel.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:
- a megelőző vizsgafeladatok esetében az egyes témákban végzett megfigyelések jegyzőkönyveire kapott osztályzatok (1-5) átlaga, a matematika szabályainak megfelelően kerekítve,
- a bölcsődei csoportban bizottság előtt végzett nevelési-gondozási tevékenységre kapott osztályzat (1-5),
- a demonstrációs teremben bizottság előtt végzett gyakorlati feladatok megoldására kapott osztályzat (1-5).
A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a fenti három vizsgarészre kapott érdemjegyek átlaga adja.
c) A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit tejesítette.
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati, szóbeli vagy írásbeli vizsgarész bármelyik tantárgyából, vagy részéből elégtelen érdemjegyet kapott.
Javítóvizsgát abból a vizsgarészből vagy tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.
A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezését követő 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül ismételhető.
V. Egyéb tudnivalók
1. Beiskolázási feltétel:
- érettségi bizonyítvány.
2. A képzési idő teljesítésének igazolása:
- az elméleti képzésben való részvételről szóló igazolás,
- a képző intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának előírásai szerinti szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása.
3. Egyebek
A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.


Vissza